Ezen az oldalon a Hedge Fund-ok világát mutattuk be. Mik ezek, mit csinálnak, hogyan működnek, milyen stratégiát használnak, milyen befektetéseik vannak. Szó volt érthető nyelven az elméletről, módszerekről, de érdekességekről, hírek elemzéséről, aktualitásokról is. Más szóval: megtudhattad mit és hogyan csinálnak a TőzsdeBálnák, mit tesznek az olyan dollármilliárdos és gyakran titokzatos spekulánsok mint Soros, Griffin, Simons és társaik. A Blog nem frissül tovább, de a teljes archívum ezen az oldalon elérhető marad.


Friss, rendszeresen frissülő Blog-unkat itt lehet elérni: bluemorphoinvestments.blog.hu


Sunday, March 27, 2011

Fekete Hattyú a Hedge Fund világban

A Fekete Hattyú egy olyan fogalom, ami az utóbbi időben gyakran felbukkan. Olykor már az az érzésünk támad, hogy gyakrabban kerül elő, mint az elavult fehér hattyú. Egyrészt ott van a film, amelynek kevés köze van a társadalomtudományok Fekete Hattyújának a szimbolikájához. Ez utóbbi az 1600-as éves felfedezésektől ittas nyugati civilizációjának a korszakából származik. Nagyon sokáig azt hitték, hogy hattyúból csak fehér létezik, ám 1697-ben egy holland expedíció Ausztráliában fekete színűt is talált. Az utóbbi években egy nagy sikert aratott könyv és elmélet jelképe lett a ritka madár.


A fekete hattyú az olyan ritka eseményeket szimbolizálja, amelyekre senki sem számít, nem véletlenül, hiszen ritkán is következik be, olyankor viszont nagy, akár sorsfordító jelentőséggel bír. Ilyen esemény volt 1987 októberének tőzsdekrach-ja, vagy éppen 2008 októberének zuhanása. Ám nemcsak a tőzsdén bukkanhat fel a fekete hattyú, hiszen egy természeti katasztrófa is hasonló váratlan, nagy horderejű folyamatokat szabadíthat fel.

Nemrég egy másik cikkben írtam erről a jelenségről (itt egy érdekes példával együtt mutatom be röviden a jelenséget). Tettem ezt éppen egy nappal azelőtt, hogy bekövetkezett volna a Japán katasztrófa, ez persze a véletlen műve. A Felkelő Nap országában történt események ismét élénken emlékeztetnek minket arra, hogy milyen az, ha egy nagy horderejű ritka, váratlan események következnek be.

Kinek köszönhetjük a Fekete Hattyú elméletét?

Ahogy a világban a média bulvárosodik, úgy a közgazdaságtan területén is egyre inkább az érdekes karakterek kerülnek előtérbe. Nagy szerencse, ha az eredeti gondolatok, az alkotás iránti szenvedély, és a hatalmas lexikális tudás találkozik az eredeti személyiséggel, mert így a világ, vagy legalábbis a szakmai közönség könnyebben megismerhet egy-egy irányvonalat.

Nassim Nicholas Taleb esetén ez a helyzet. Igazi sztár közgazdász, akinek a véleményére mindenki kíváncsi, de kevesen értik meg igazán mondandója esszenciáját. Taleb egyfajta modern Szókratészként aposztrofálja magát, ugyanis saját bevallása szerint a kedvenc hobbija az emberek bosszantása oly módon, hogy diskurzusok alatt rádöbbentse őket, mennyi mindent nem tudnak még, amiről azt hitték, hogy alapos ismerői a témakörnek. Könyve olyan hatást gyakorolt a világ közgazdaságtanára, sőt filozófiai életére, amely miatt a legnagyobb elmék is pozitívan nyilatkoztak róla.


Taleb eredeti gondolkodására nagyban jellemző spártai egyszerűségű honlapja, a www.fooledbyrandomness.com ("átverve a véletlen által" - egy korábbi könyvére utalva). Az oldal hasonló egyszerűségű, mint a szintén eredeti módon gondolkodó Warren Buffett vállalatának honlapja. Őszintesége némi fanyar humorral párosul. Miközben leírja, hogy már nem ad új interjúkat (kivételek azért olykor akadnak), mert elege van abból, hogy mindig ugyanazokra a kérdésekre kellene válaszolnia, a saját önéletrajzát egyszerűen csak "unalmasnak" titulálja.

Ami azonban igazán megkülönbözteti a libanoni származású filozófust a legtöbb akadémiai tudóstól, hogy ő a gyakorlatból jön, és napjainkban is a gyakorlatban valósítja meg azt amit az elmélete állít. Taleb ugyanis egy Hedge Fund fő teoretikusa, stratégia irányvonalának szellemi atyja, és ahogy ők nevezik: vezető tudományos tanácsadója. A cég neve: Universa Investments, és a logójuk nem túl meglepő módon egy eloszlásfüggvény. A részvételt nemcsak szakmai írói munkásságával érdemelte ki, hiszen több mint egy évtizedet töltött a pénzügyi szektorban, köztük nem egy helyen tőzsdei, illetve opciós kereskedőként és kockázatkezelőként, olyan cégeknél mint a UBS, a BNP Paribas vagy a Chicago Mercantile Exchange opciós piaca. Már a nyolcvanas években is a vastag szél elleni kockázatfedezést végezte munkaadóinak és ügyfeleinek.

Érdekesség, hogy Taleb nem az Universa vezetője. Ezt a posztot egy korábbi kollégának, egy fiatal, agilis spekulánsnak engedte át. A cég vezetője a Hedge Fund világban fiatal, 40. születésnapját pár napja ünneplő Mark Spitznagel. Taleb elmélete, és Spitznagel gyakorlatban szerzett tapasztalata együtt egészen nagy dolgokat ért el.

2008-ban több mint 100%-os nettó hozamot produkáltak befektetőiknek, és a nyereség nagy részét október legsötétebb napjain hozták, amikor az elmozdulások mértéke olyan nagy volt, hogy a pozícióik kiugró eredményeket produkáltak. Ez egyben minden idők egyik legjobb havi teljesítményét jelentette a legalább közepes méretű Hedge Fund-ok között, még Paulson és hasonló pozíciókat tartó Hedge Fund-ok sem voltak képesek ilyen rövid idő, azaz pár nap alatt, ennyire jó eredményeket elérni. Az Universa sikere nemcsak a hozam miatt elképesztő, hanem azért is, mert egészen hamar, mindössze egy évvel az indítása után érte el azt, amiről nagyon sokan talán álmodozni sem mernek.

Érdekesség ugyanakkor, hogy az Universa veszteséges illetve nullszaldó közeli volt 2009-ben és 2010-ben is, mert ezekben az években kevesebb outlier volt a piac napi elmozdulási sokaságában. Ez általában is jellemző erre a stratégiára és Taleb régi kereskedési szokásaira is. Hosszú, nehéz időszakokat általában jócskán ellensúlyozza a ritka, és viharos gyorsasággal érkező nyereséghullám.

Taleb a saját állítása szerint csak általános tanácsadóként és kockázatkezelési agytrösztként vett részt az Universa életében, a napi, operatív kereskedésben nem vett részt. Sőt, az Universa pozícióiról sincs tudomása. A trader-ként eltöltött évek miatt ezt nehezen hisszük el. Spitznagel és Taleb most egy másik fekete hattyúra számítanak, amit hiperinflációnak hívnak. Ahogy lenni szokott, erre lehet, hogy még várni kell, de ha bekövetkezik, földcsuszamlásszerű változásokat okoz majd. Az Universa csapata 2009 óta vár türelemmel.

Hogyan lehet a fekete hattyúra felkészülni, sőt: profitálni belőle?

Taleb-ék Hedge Fund-ja ún. deep OTM opciókat vásárol. Ezek olyan vételi vagy eladási jogok, amelyek kötési árai nagymértékben eltérnek az éppen aktuális piaci árfolyamtól. Ha a normál eloszlást vesszük alapul, akkor a 2008 októberében bekövetkezett események valószínűsége sokkal alacsonyabb lenne, mint amilyen gyakran hasonló elmozdulás megtörténik. Az ehhez hasonló eseményeket kb. 10 000 évente kellene megtapasztalnunk, ha a hagyományos elképzelés igaz lenne a gyakorlatban, mégis minden évtizedben 1vagy 2 alkalommal megtörténik. Persze a stratégia implementációja is ennél bonyolultabb összetételű pozíciókat jelenthet, eltérő jellegű opciókkal is. Csak egy példa. 2008-ban nemcsak a részvényekre, részvényindexekre szóló put opciók lehettek sikeresek, hanem az állampapírok hozamcsökkenésére szóló opciók is. Eközben arra is oda kell figyelni, hogy nemcsak az árfolyam elmozdulás lesz kellően nagy, hanem időközben nem apad el tőke, és az opciókba árazott volatilitás is kellően kicsi legyen, hiszen ezáltal lehet elég magas payoff rátát elérni, hirtelen megnövekvő opció árak segítségével.

Talebnek és Spitznagelnek olyan sikerült mindezt megvalósítani, hogy rengeteg pénzt kerestek vele. Spitznagel még 40 éves sem volt, amikor megvett egy házat Kaliforniában (lásd a képen). Az eladó a Mark Anthony - Jennifer Lopez házaspár volt, a két világhírű (bár eltérő tálentummal rendelkező) zenész, akik vagyoni helyzetéről, így ingatlanjuk nagyságáról és színvonaláról lehetnek elképzeléseink. Az Universa csak úgy, mint a filozófiájukban, a székhelyét tekintve is kívül áll a fősodorból, hiszen központja a kellemes Santa Monica-ban van, Los Angeles tengerparti részén. A cég ma már 6 milliárd dollárt kezel.


Az Universa nem volt egyedül 2008-ban. Egy kis Új-Zélandon működő Hedge Fund 234%-ot hozott abban az évben, és azóta áttette a székhelyét Londonba, hogy a stratégiájához több pénzt gyűjtsön össze. A vállalat neve 36 South - Auckland szélességi köré alapján. Ám a kifejezetten váratlan eseményekre specializálódott alap neve nem túl meglepő módon: Black Swan Fund, azaz Fekete Hattyú Alap. Ugye, hogy nem is olyan ritka ez a madár?

---

Iratkozz fel a Magas Hozamcélú Befektetések Magazinra! Most egy 7-részes minitréninget kapsz mellé, sőt áprilisban egy 300 oldalas könyvet, Befektetési Ismeretek címmel, mindezt itt: www.bwm.hu

---

Ha szeretnél további híreket kapni a Hedge Fund-ok világából és tanácsokat, hogy miként valósíts meg hasonló stratégiákat és befektetéseket, akkor iratkozz fel az RSS-re, vagy kérd email-ben a bejegyzéseket (jobb felső sarok), és kövess minket a Facebook-on.

Wednesday, March 9, 2011

A leggazdagabb Hedge Fund guruk 2011-ben

Eltelt egy újabb év, és ismét megjelent a Forbes listája a világ leggazdagabb embereiről. A válság legsötétebb napjait, legalábbis a pénzügyi piacok nagy részén, lassan két éve a hátunk mögött hagytuk, és a Hedge Fund vezérek legsikeresebbjei magasabbra törtek mint valaha. Miközben a mindenkori rekordot Bill Gates tartja több mint 10 éve, sőt GDP arányosan Rockefeller most már több mint 100 éve, a zárt körű befektetési szakma bálnái soha nem voltak olyan gazdagok mint most.

A lista legnagyobb érdekessége az, hogy a hosszú idők óta vezető Sorost megelőzte John Paulson. Bár a válság alatt főként CDS-ekkel több mint tízmilliárdot kereső éllovas 2010-es éve jól sikerült, szemben Soros alig-alig pozitív eredményével, azért elmondható, hogy Paulson az utóbbi két évben már a kezelt vagyon tömege miatt bővíti vagyonát milliárdokkal, és a teljesítmény - már a méretből adódóan is - jóval szerényebb. A második helyen álló Soros György így is új rekordra futott, és vagyona valószínűleg a mostani többszöröse lenne, ha nem jótékonykodott volna el közel 10 milliárdot (ha elkezdtél fejben számolni, tudod: "kamatos kamat"). A matematika géniusza, James Simons is átlépte a 10 milliárdos határt, ezzel a világ leggazdagabb 75 embere között van. A listán még számos ismert név van, jellemzően mindegyikük érdemi ütemben növelte a vagyonát, de a gazdaság újbóli erőre kapásával a teljes Forbes rangsorban nem, vagy nem jelentős mértékben léptek előre. 2009 bajnoka, David Tepper most már stabil tagja a legjobb 10-nek, ezúttal a 6. helyen. Feltűnő, hogy a nyolcvanas években nem egyszer három számjegyű százalékos nyereséget hozó, egykori taxisofőr, Bruce Kovner ismét erőre kapott, és három év alatt 50%-kal növelte megtakarított pénzecskéjét. A lista Benjaminja, John Arnold a 13. helyen már sok nagy nevet megelőzött, de további előretörésének most már gátat szab gyenge tavalyi teljesítményén túl az, hogy a Buffett-féle, "adakozzuk el pénzünk felét" mozgalomhoz csatlakozott. Visszaesett a mezőnyben Kenneth Griffin és David Shaw. Az előbbi cége mind a mai napig nem heverte ki 2008-at, és nem érte el a high watermark-ot. Az utóbbi a 2010-es évben teljesített alul, és nem mindig fair módon szabadult meg több mint ezres alkalmazotti létszámának mintegy negyedétől. A lista kattintva nagyítható:


A fontosabb statisztikák a teljes listáról:
  • A listán 30 ember található a Hedge Fund ágazatból. Az angolszász dominancia lehengerlő: közülük csak három nem él az Egyesült Államokban, de csak egy olyan van, aki nem angol anyanyelvű országban él (Svédország), míg a másik kettő az Egyesült Királyságban (illetve részben Svájcban) lakik (egyikük ausztrál állampolgár). Külön érdekesség, hogy a nem Amerikaiaknak az első húsz közé sem sikerült bekerülni.
  • Ezen belül is New York viszi a pálmát. A 30 tagból mindössze 6 (!) olyan ember van, aki nem New York államban vagy az azzal közvetlenül szomszédos és Manhattantől maximum 2 órás autóútra lévő New Jersey illetve Connecticut adott településén élnek. A három nem Keleti-parton élő úriember is pénzügyi szempontokból fontos városokban lakik: Chicago (árupiacok), Houston (energia), Pittsburgh.
  • A listán lévő Hedge Fund vezérek átlagéletkora kis kerekítéssel 55 év. A 30 embernek több mint a fele az ötvenes éveiben jár, ketten vannak 40 alatt, öten tapossák a negyvenes éveiket. Négyen a hatvanas, ketten a hetvenes éveikben járnak. A lista legidősebb tagja Soros György, aki 80 éves.
  • Ha szeretnéd, hogy gyermeked nagyon gazdag Hedge Fund vezér legyen, akkor egyrészt legyen fiú, a listán egyetlen nő sincs. Másrészt ne adj neki túl gyakori nevet. A 30 emberből 22 rendelkezik egyedi keresztnévvel, és a többiek esetén is csak egy-egy párjuk van a Daniel, David, James, illetve a John megszólításra hallgatóknak.
  • Maguk a Hedge Fund guruk is sokat gondolnak a családra. A 30 embernek összesen 92 gyermeke van, így az örökösök átlagos száma 3,07. Mindössze kettő olyan van köztük, akinek nincs gyereke, vagy nem tudunk erről, ám az egyikük még 39 éves, így talán még nem maradt le az élet egyik legnagyobb kalandjáról. A legtöbb gyereke,a mostanában talán kissé nehezebben alvó Steve Cohen-nek van, aki több családtagja mellett 7 gyermekével osztozik meg a golfpályát is magában foglaló birtokukon.
  • Gyermekeiket idővel biztosan a legjobb iskolákba iratják majd be, hiszen az anyagi háttér megvan, és ők maguk is az elit egyetemeken végeztek, méghozzá megdöbbentő koncentrációban. A 30 fő csaknem harmada, 9 ember végzett a Harvardon, és további 7 a Columbia padsorait koptatta. Ha hozzászámoljuk a két Wharton-on diplomázó embert, akkor elmondható, hogy a lista 60%-a valamelyik Ivy League egyetemen tanult. Többieket sem kell félteni, van aki a szintén top 20 ba sorolható Vanderbilt Egyetemen végzett, vagy a lista hamradik helyén álló James Simons, aki a világ valószínűleg legjobb műszaki egyetemét, az MIT-t fejezte be fél kézzel.
  • A munkahelyek tekintetében is rengeteg a kapcsolódási pont. Négyen a Goldman Sachs-nél futtatták fel a karrierjüket, és ketten-ketten pedig a Credit Suisse, illetve az azóta már alá aláhullott Bear Sterns munkaerőállományát gazdagították. Emellett más hitelintézeteknél és befektetési bankoknál is dolgoztak jó páran legyen szó például a Merryl Lynch-ről, vagy a Barclays-ról. A Hedge Fund vezérek vállalatai között is van kapcsolat bőven. A 17. helyen álló Julian Robertson számos tanítványa közül a legsikeresebb a 24. helyen tanyázó Stephen Mandel. A 2. helyen lévő Soros másfél évtizedig dolgozott együtt - többek között az 1992-es angol font shorton - a 14. helyen álló Druckenmillerrel. Ha már Sorosnál tartunk, a 11. helyen lévő Paul Tudor Jones volt az, aki bő két évtizede megírta Soros első könyvének az előszavát. Érdekesség még a lista 23. helyén lévő Glenn Dubin és 29. helyén lévő Henry Swieca, akik egészen a közelmúltig közös céget vittek. A legszorosabb kapocs mégis a lista 8. helyén megosztozó három Ziff örökös között van, akik a 12. helyen lévő Daniel Och-al együtt van a kezükben a világ egyik legnagyobb Hedge Fund-ja, együttes vagyonuk pedig hajszálra (ami itt 700 millió dollárt jelent...) megközelíti a listavezető John Paulson vagyonát.
  • A listán lévők összvagyona 116,9 milliárd dollár. A lista utolsó helyén lévő Thomas Sandell-re már nem is lenne szükség, ha a többiek testületileg úgy döntenének, hogy kifizetik zsebből a magyar államadósságot. Az átlag vagyon 3,9 milliárd dollár, az eloszlás ferdesége miatt azonban a medián érték 2,5 milliárd.
Vannak, akik nem Hedge Fund kategóriában szerepelnek a Forbes listán, pedig kellene. Ide tartozik például Edward Lampert is, aki a 11. helyen lenne a rangsorban. Vannak olyan szuper gazdagok is, akik a Hedge Fund világ által lettek ismertek, mégsem abból származik a vagyonuk nagy része. A Facebook-ba annak idején 500 000 dollárt fektető Peter Thiel vagyona 1,5 milliárd dollár, és ennek nagy részét a közösségi oldal merész árazása alapján történő részesedése adja. A Hedge Fund-ja 2008-ig szárnyalt, majd utána szinte minden korábbi profitját elveszítette.

A sok hasonlóság ellenére a lista korántsem olyan homogén, mint aminek tűnik a befektetési stratégiákban. Van itt olyan ember, aki a tőkeáttétel nélküli érték alapú befektetésekben hisz, amelyeket, akár évekig tart. Van, aki pár másodperces ügyleteket csinál bivalyerős infrastruktúrával a háta mögött. Nem egy ember a trendkövetést választotta fő módszerként. A lista élén álló Hedge Fund guru aranyat vásárol és inflációra számít. Még olyan is van, aki a távközlésre tette fel vagyona nagy részét.

A következő években sem számíthatunk jelentős átrendeződésre a listán. A Hedge Fund-ok rugalmasságuknak köszönhetően jól tudnak reagálni az olyan helyzetekre, amilyenek bele vannak kódolva a rendszerbe, legyen szó nyersanyagpiaci felfutásról, inflációs veszélyekről, az államadósságok nagy terhéről, és még sorolhatnám. Szinte biztosak lehetünk abban, hogy a listán szereplő emberek nemcsak abszolút, hanem relatív értelemben véve is előbbre lépnek a rangsorban az évtized során.

---

Ha szeretnél további híreket kapni a Hedge Fund-ok világából és tanácsokat, hogy miként valósíts meg hasonló stratégiákat és befektetéseket, akkor iratkozz fel az RSS-re, vagy kérd email-ben a bejegyzéseket (jobb felső sarok), és kövess minket a Facebook-on.